Ki vagyok
Ki vagyok én, mint a föld az egész Ura,
érdekel, tudja-e a nevemet,
érdekel, érzi-e a fájdalmamat,
Ki vagyok én, ahhoz a fényes hajnalcsillaghoz,
aki úgy döntött, meggyújtja az utat,
a valaha vándorló szívemért
Nem amiatt, aki vagyok,
nem amiatt, amit tettem,
viszont azért, aki Te vagy
Én egy virág vagyok, amely hamar halványul,
ma itt, holnap már el,
Egy hullám hánykolódott az óceánban,
egy pára a szélben,
még mindig hallod, amikor kiáltok,
Úr, megfogsz engem, amikor zuhanok,
és Te megmondtad, ki vagyok,
Én a Tiéd, Tiéd
Ki vagyok én, ahhoz szemhez, amely látja a bűnömet,
Szeretettel tekintene rám, s nézni, ahogy újra emelkedem
Ki vagyok én, ahhoz a hanghoz, amely lecsendesíti a tengert,
Kiált az esőn keresztül,
s megnyugtatja a vihart bennem
Nem amiatt, aki vagyok,
nem amiatt, amit tettem,
viszont azért, aki Te vagy
Én egy virág vagyok, amely hamar halványul,
ma itt, holnap már el,
Egy hullám hánykolódott az óceánban,
egy pára a szélben,
még mindig hallod, amikor kiáltok,
Úr, megfogsz engem, amikor zuhanok,
és Te megmondtad, ki vagyok,
Én a Tiéd, Tiéd
Nem amiatt, aki vagyok,
nem amiatt, amit tettem,
viszont azért, aki Te vagy
Én egy virág vagyok, amely hamar halványul,
ma itt, holnap már el,
Egy hullám hánykolódott az óceánban,
egy pára a szélben,
még mindig hallod, amikor kiáltok,
Úr, megfogsz engem, amikor zuhanok,
és Te megmondtad, ki vagyok,
Én a Tiéd, Tiéd
A Tiéd vagyok,
kitől féljek,
kitől féljek,
hisz' én a Tiéd vagyok
a Tiéd vagyok
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése