2011. április 9., szombat

Sum 41 - Noots


Noots

Ma már túl késő,

Meddig kell még várni

Ó, ne, szerintem Ő tudja

Emiatt nem tudom elengedni

Úgy érzem, ez belülről éget

Az érzés, amit senkinek nem kéne éreznie

Ez olyan jó lenne megint

Itt várok erre,

De nem ezzel együtt

Szóval most ezzel fogok távozni!

Refr.:

Nincsen bocsánat,

Soha nem gondoltam rád annyira

Könnyen becsaptak

És most csak felakasztom a fejemet (tovább zuhanok ki a helyről)

Miközben sétálok a halottakkal (a hazugságok közül nem tudok mident kitörölni)

Most csak akasztom a fejemet!

Mi dühösek vagyunk a sajnálatra

Az emlékeket mindketten el fogjuk felejteni

Ez eddig olyan nehéz volt

Hogy felfedezzük ezeket a sebeket

Látom, ahogy szétesik

Ezt könnyű elengedni

Nincs szerencse kettőnk között

Szóval folyton csak várok

De nem ezzel együtt

Szóval most ezzel fogok távozni!

Refr.:

Nincsen bocsánat,

Soha nem gondoltam rád annyira

Könnyen becsaptak

És most csak felakasztom a fejemet (tovább zuhanok ki a helyről)

Miközben sétálok a halottakkal (a hazugságok közül nem tudok mident kitörölni)

Most csak akasztom a fejemet!

Mit hagytak a mutogatásért

Ez túl rossz, de nekem sikerült megismernem

Mi a jobb nem tudom

Hogyan tudjam meg ezt egyedül

Egyenként össze fogunk esni

Kit fog először megütni a föld

Mi a rosszabb, rúgni vagy esni

Vagy egyedül állva megragadni

Megtartom az ígéreteimet, ha te

Mindent magaddal viszel amit én mondtam

Most érzem, hogy ez hideg lett

Elvesztettem a szívem és a lelkem

Refr.:

Nincsen bocsánat,

Soha nem gondoltam rád annyira

Könnyen becsaptak

És most csak felakasztom a fejemet (tovább zuhanok ki a helyről)

Miközben sétálok a halottakkal (a hazugságok közül nem tudok mindent kitörölni)

Most csak akasztom a fejemet!

A fejemet akasztja!




Nincsenek megjegyzések: