From the Dining Table
Egyedül ébredtem ebben
hotelszobában
Eljátszottam magammal,
mondd, hol is voltál?
Visszadőltem aludni,
délben már be voltam rúgva
Sosem éreztem magam
ennyire szánalmasnak még
Azóta nem beszéltünk,
mióta leléptél
A hallgatás békéje túl
van értékelve
Miért nem tudsz te kezdeményezni egyszer?
Még a telefonom sem kapja meg a hívásaidat, amúgy
Találkoztam a haveroddal,
akit munkából ismersz
Azt mondta, teljesen jól
vagy
Látom, nekiadtad a régi
pólómat
Csak még egy darab abból,
ami az enyém volt egyszer
Értek mindent, az
arcára van írva
A hallgatás békéje túl
van értékelve
Miért nem mondod ki soha,
amit gondolsz?
Még a telefonom sem kapja
meg a hívásaidat, amúgy
Talán egy nap hívni
fogsz, és azt mondod, te is sajnálod
Talán egy nap hívni
fogsz, és azt mondod, te is sajnálod
Talán egy nap hívni
fogsz, és azt mondod, te is sajnálod
De sosem teszed
Felébredtem egy lány
mellett, aki pont úgy nézett ki, mint te
Majdnem a neveden
szólítottam
Azóta nem beszéltünk,
mióta leléptél
A hallgatás békéje túl
van értékelve
Miért nem mondod ki soha,
amit gondolsz?
Még a telefonom sem kapja
meg a hívásaidat
Azóta nem beszéltünk,
mióta leléptél
A hallgatás békéje túl
van értékelve
Miért nem mondod ki soha,
amit gondolsz?
Még a telefonom sem kapja
meg a hívásaidat, amúgy
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése