Viszlát szerelmem
Csalódást okoztam vagy átvertelek?
Bűnösnek kellene éreznem magam, és bírók kellenek, hogy felettem ítélkezzenek?
Mert láttam a végét, mielőtt még elkezdődött volna
Tudtam, hogy el vagy vakítva, s tudtam, nyertem
Így az örökkévaló jogával elvettem, ami engem illetett
Lehet mindennek vége, de nem tudom megállítani a szerelmet
Megérintetted a szívemet, a lelkemet
Megváltoztattad az életemet és a céljaimat
A szerelem vak, és akkor megértettem
Amikor te megvakítottál
Csókoltam ajkadat, s tenyeremben tartottam arcodat
Megosztottam álmaimat, és az ágyamat
Ismerlek jól, ismerem az illatod
A rabod vagyok
Viszlát szerelmem
Viszlát barátom
Te vagy az igazi
Te vagy számomra az igazi
Álmodozó vagyok, és amikor felébredek
Nem tudod megtörni lelkemet- álmaim azok, melyek általad elvétetnek
S ahogy elmész, emlékezz rám
Emlékezz ránk, s arra, amik voltunk
Láttalak sírni, nevetni
Néztelek, ahogy alszol
Úgy lennék gyermekeid apja
S leélném veled az egész életem
Ismerem a félelmeid, s te az enyémeket
Voltak kétségeink, de minden rendben lett
És én szeretlek, esküszöm, ez az igazság
Nem tudok nélküled élni
Viszlát szerelmem
Viszlát barátom
Te vagy az igazi
Te vagy számomra az igazi
Kezedet őrzöm kezemben
Az enyémben, mikor alszok
Betakarom lelkemet a megfelelő időben
Mikor letérdelek lábaid elé
Viszlát szerelmem
Viszlát barátom
Te vagy az igazi
Te vagy számomra az igazi
Olyan üres vagyok, bébi, olyan üres
Olyan, olyan, olyan üres
Olyan üres vagyok, bébi, olyan üres
Olyan, olyan, olyan üres
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése